Villanyszerelő Budapest XX. kerület — Pesterzsébet

Egy kerület, ami inkább kisváros

Pesterzsébet beépítése nem a belvárosi bérházas logikát követi. A kerület nagy részén földszintes vagy egyemeletes családi házak állnak, keskeny telkeken, sűrűn egymás mellett, és közéjük vegyülnek a négy–tizenkét lakásos kisebb társasházak. Ez a szövet a húszas–ötvenes években alakult ki, és azóta jórészt ugyanez maradt — csak a házak belseje változott.

Villanyszerelési szempontból ennek két következménye van. Egyrészt az épületállomány nagyon idős: sok ingatlanban az eredeti hálózat része még ma is használatban van, legalább részlegesen. Másrészt a bővítések és felújítások itt nem szervezett módon zajlottak, hanem lakásonként, évtizedenként, más-más szereléstechnikával. Egy átlagos pesterzsébeti házban ötven év villanyszerelési szokásának rétegei egymáson vannak.

A munkánk döntő része ebből következik: a rétegeket kell átlátható, mérhető, dokumentált rendszerré összerendezni. Ez jellemzően a tábla újraépítésével kezdődik, és a vezetékek cseréjével folytatódik.

A mérőhely: Pesterzsébet legjellemzőbb problémája

A kerületben a leggyakoribb műszaki adottság a korszerűtlen mérőhely. A régi házaknál a fogyasztásmérő gyakran a lakáson belül van — az előszobában, a konyhában, néha egy beépített szekrény mélyén. Ez a maga idejében szabályos volt, ma viszont már nem ez az elfogadott kialakítás: a mérőnek kívülről hozzáférhető helyen kell lennie.

Ez akkor válik égető kérdéssé, amikor a ház fogyasztása megnő: klíma, elektromos bojler, indukciós főzőlap, elektromos autó. Ilyenkor teljesítménybővítés kell, és a szolgáltató a bővítéshez a mérőhely szabványosítását is elvárja. A folyamat ezért kétirányú: van egy ügyintézési szál a szolgáltatóval, és van egy kivitelezési szál, amit mi végzünk.

A gyakorlati tanács, amit ilyenkor mindig elmondunk: ezt korán kell elindítani. A szolgáltatói átfutás több hét, néha több hónap. Ha valaki a felújítás utolsó két hetében jön rá, hogy bővítésre lenne szükség, akkor a felújítás fog állni. A részleteket az elektromos hálózat korszerűsítése oldalon írjuk le.

A négy városrész, négy eltérő helyzet

Pesterzsébet-központ és Erzsébetfalva

A kerület legrégebbi, legsűrűbb része. Itt a legtöbb ingatlanon a hálózat jelentős szakaszai még védőcső nélkül vannak a falban, és az eredeti kötések doboz nélküli, vakolat alatti pontokban vannak. A teljes vezetékcsere itt szinte mindig bontással jár, viszont a falszerkezet — tömör tégla — ezt jól tűri, és a nyomvonalak jól javíthatók.

Kossuthfalva

Hasonló korú, de kicsit lazább beépítés, több önálló telekkel és melléképülettel. Itt gyakran jelentkezik a garázs vagy a műhely betáplálásának kérdése, és ilyenkor a saját alelosztó kiépítését javasoljuk a melléképületben, nem a ház köreiről ágat.

Gubacsipuszta

Vegyesebb terület: ipari és lakófunkció együtt, néhol újabb építésű ingatlanok. Itt jellemzőbb a nagyobb teljesítményigény, és a háromfázisú bekötés is gyakoribb. Ebből következően a fázisok kiegyensúlyozása és a nagyfogyasztók köreinek szétválasztása a leggyakoribb feladat.

Kisebb társasházak, mindenhol

A kerületben elszórtan sok négy–tizenkét lakásos társasház van. Ezekben a lakáson belüli felújítás a gyakoribb munka, de időnként a lépcsőházi hálózat, a közös mérőhely vagy a gerincvezeték is szóba kerül. Ezek közös tulajdont érintenek, tehát a közös képviselő megbízásával, a lakóközösség előzetes tájékoztatásával dolgozunk.

A földelés kérdése

A pesterzsébeti régi hálózatokban a védővezető gyakran csak részben van kiépítve: van a fürdőszobában és a konyhában, de a szobákban nincs. Ez a hetvenes–nyolcvanas évek részleges felújításainak öröksége.

Ilyenkor a leggyakoribb kérés, hogy „legalább tegyünk be modern, földelt konnektort”. Ezt így nem vállaljuk, és érdemes tudni, miért. A földelt aljzat úgy néz ki, mintha védett lenne — de ha a védővezető nincs bekötve, akkor nincs. Aki ezt látja, joggal hiszi, hogy a fémházas készülék biztonságos, pedig nem az. A hamis biztonságérzet rosszabb, mint a régi, egyértelműen kétpólusú aljzat.

A megoldás ezért a védővezető utólagos kiépítése az érintett körökön. Ez nem feltétlenül a teljes lakást érinti: ha az áramkörök szétválaszthatók, akkor lehet szakaszosan haladni — először a konyha és a nagyfogyasztók, aztán a többi. Így a költség is elosztható.

Ahogy egy pesterzsébeti munka zajlik

• Telefon. Elmondja, mi a probléma, milyen az ingatlan és mikor épült. Ebből már látjuk a nagyságrendet.
• Felmérés. Megnézzük a táblát, felnyitunk néhány szerelvényt a vezetékanyag miatt, végigmérjük a köröket. Nagyobb munkánál díjmentes.
• Írásos ajánlat. Tételesen, anyaggal és munkadíjjal, ütemtervvel. Ha valami csak bontás után derülhet ki, azt külön jelezzük — nem rejtjük egy összevont sorba.
• Kivitelezés. Fóliázás, porelszívós vésés, napi takarítás. Lakott ingatlanban szakaszosan, hogy minden nap végén használható legyen.
• Átadás. Végigpróbált áramkörök, feliratozott áramkörjegyzék a tábla ajtajára, és írásban az is, ami hátra maradt.